2014. november 22.

Spanyol szél - torta



A Spanyol szél torta receptjét a Marosi Ildikó szerkesztette, Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola: Kipróbált receptek szakácskönyvében találtam és valószínűnek tartom,  hogy többek között ezt a torták is sütötték Bánffy Miklósnak. Dédnagyapám elbeszéléseire alapozva kapcsolom össze a történettel, ugyanis anyai felmenőm, néhai Máthé Ferencz a grófi birtok egykori gondnoka és mészárosa mesélte, hogy Bánnfynak habcsók lapokból készítettek süteményt. 






Hozzávalók a lapokhoz: 7 tojás fehérje, 35 dg cukorpor; a krémhez: 7 tojás sárgája, 8 dkg cukor, 1 evőkanál liszt, 7 evőkanál erős feketekávé, 30 g csokoládé, 20 dkg vaj,10 dkg mogyoró


Elkészítése: A lapokhoz a tojásfehérjét lassú fokozaton verni kezdjük, mikor habosodni kezd, kanalanként adagolva hozzáadjuk a porcukrot és kemény habbá verjük. A habot három részre osztjuk, kevés olajjal lekent sütőpapíron kerek lapokká formázva, alacsony fokon, 30-40 percig sütjük-szárítjuk. A tojássárgát kikavarjuk a cukorral meg a liszttel, felöntjük a kávéval, beletesszük a felvágott csokoládét és vízgőz fölött, sűrűsödésig főzzük, majd többször átkeverve, hagyjuk teljesen kihűlni. A mogyorót megpergeljük és ledaráljuk. A vajat habosra keverjük, beledolgozzuk a tojáskrémet és végül a mogyorót, majd megtöltjük a  lapokat vele. 
 


 Korabeli képek  a kastélyról és rövidített leírás innen:

 Dávid Gyula: A Bonchidai Bánffy-kastély szakdolgozatából  http://arch.et.bme.hu/arch_old/muemlek4.html  valamint 

Bíró József: A Bonchidai Bánffy-kastély könyvéből  http://mek.oszk.hu/08700/08701/08701.pdf


A bonchidai Bánffy kastély négyszögű, nagyjából szabályos udvart körülvevő, sarkain egy-egy köralapú sarokbástyával ellátott kétszintes, négyszárnyú épület.





A kastély berendezése nagyrészt a XVIII. századból való, darabjai részben a XV., részben a XVI. Lajos stílust képviselik. 
A pár lépcsővel felvezetett és kovácsoltvas ráccsal díszített udvari bejárat a földszinti boltozatos festett, stukkós előcsarnokba nyílik.

Főbejárat:


 A két pillér által tagolt terem bejáratával szemben faragott kőkeretezésű ajtó nyílik az északi homlokzat kettős karú lépcsőjéhez. A bejárattól jobbra a főlépcsőház mellett nyíló boltozatos folyosó az északi szárny nyugati, földszinti sarokszobájába, gróf Bánffy Miklós dolgozószobájába vezet. Itt volt a gazdasági és személyi levéltár, valamint a tervtár. A bútorok bőr- és szövetbevonatúak. A szobából reneszánsz kőkeretezésű ajtó nyílik az északnyugati bástya földszintjén kialakított grófi hálószobájába. A szoba alacsony fa falburkolata felett a falmezőket vörös árnyalatú szalagfestés keretezi.

Bejárattól jobbra:


A XVIII. századi főlépcsőházorsós (négyszögbabás) baluszterrel készült, mennyezetét játékos fantáziájú inda- és szalagdíszítésű-, falfülkéit kagylódíszes stukkók díszítik. A pihenő posztamensén rokokó kőurna. A szépen profilozott kő lépcsőfokok járósávját meander szalag szegélyű sötét szőnyeg borítja
A lépcsőfokokon méteres nagyságú, fából faragott, GBG betűkkel ellátott emberfejes sakkfigurákat helyeztek el. A sakkfigurák bécsiesen öltözött kalapos vagy föveges mellszobrokat ábrázolnak talapzaton: király, királyné, nemes testőrök, parasztok, lovak. 

 Bejárattól balra: 


 

Szobák:

A kastély ízlésesen, drága régi bútorokkal volt berendezve, XV. és XVI: Lajos stílusban. A falakat antik falikárpátok borították, a társalgó falán régi kínai mintás angol szövet volt, mely százesztendősnél is öregebb lehetett, de a színek egészen frissen ragyogtak. A szalon bútorait az előbbi anyaggal húzták be, mintája és színvilága varázslatosan hatott. 

 Ebédlő terem:
 A  nagy ebédlőterem az emeleten volt, méreteiben egy középkori lovagteremnek is megfelelt volna.  A fény öt-öt ablakon keresztül ömlött a  terembe, a középsők az emeleti erkélyekre vezettek. Az ablakok mély kávájába befordult a terem alacsony falburkolata, melynek hangulata összhangban volt a terem tengelyében kialakított, bélésborításos ajtók copf faragásával, ami, a jozefinizmus korára vallott. Az ablakkávák és a mennyezeten kívül a falak mintásak voltak. A négyzethálós, csillogó parketta közepén ebédlőasztal volt biedermeier székekkel. A déli oldal jobb és bal sarkában, fehér csempekályha. Az ablakok között aranyozott vitrines szekrények, bennük dísztárgyak, porcelánok. Az északi falon nagyméretű festmények: a baloldalon Vay Ádámnak, Rákóczi udvarmesterének, a jobboldalon Bethlen Gábornak álló, egészalakos képe. További berendezési tárgyak: kis asztalok gyertyatartókkal, támlás székek, majd tároló bútorok (szekrények, fiókos tálaló), empire állóóra. A tálalót és annak folyosó felőli bejáratát paraván takarta. 


Kék szalon: 

Az ebédlőtől keletre nyílott a kék szalon, ahol két, XV. Lajos stílusú, ismeretlen mestertől származó fehér kályha volt, az ablakokat nehéz drapériák védték. Az ablakok között egyszerű keretezésű, négyszögletes tükrök. A tüköralmáriumokon 2-2 db.Donner bronzszobrocska: Mercur, Venus, Meleagrosz és Diana. A kályhák mellett az ebédlő felőli falon gróf Bánffy Elise álló térdképe, szemben vele gróf Bánffy Györgynét ábrázoló, barokk rámába foglalt olajfestmény volt. Az ebédlőbe nyíló jobboldali falon gróf Bánffy Miklósról készült egészalakos festmény. Az ülőalkalmatosságokkal - sziámi székek, karosszékek, szófák - gazdagon ellátott szalon szebbnél szebb bútorai a XIX. század stílusát képviselték. A világítást két darab üvegfüggős csillár és barokk, álló rézgyertyatartók biztosították. A padlón intarziás parketta szőnyeggel, a falakon növénymotívumos festés, a mennyezeten füzéres párkánnyal keretezett szalagfonatos stukkódíszítések voltak. 




 A szebbnél szebb bútorokkal berendezett szobák között a kék szalon kék és sárga színeivel, folytatásaként a vörös szalon, vörös és sárga színeivel válik ki. A főépület nyugati szárnyában volt a Mária-Terézia szalon, közepén kör alakú kárpitozott, hármas karosszék, felette kristály körcsillárral, a sarokban fehér, egészalakos szoborral díszített kályha, címeres hőárnyékolóval. Továbbá csigás végződésű cabriol lábú íróasztal, és tükörasztal, valamint XVI. Lajos stílusú ülőalkalmatosságok. 

Mária-Terézia szalon: 


Az északkeleti bástya emeletén volt a régi könyvtár, stukatúrás mennyezettel, zárható szekrényekkel (tüköralmáriummal). Hasonló stukatúrás mennyezettel. Az északnyugati bástya emeletén volt az új könyvtár, nyitott polcokkal. A polcokat, melyeket emlékiratok, lexikonok, mellett a kor minden újonnan megjelent történelmi, politikai műve, szótára, folyóirata megtalálható volt, antik szobrok díszítették.  

Konyhaépület: 
 A földszintes délnyugati épület korai, XVIII század eleji változatához hasonlóan a főszárny (a nyugati) tengelyén kívül emelkedik. Belső, nyolctengelyes homlokzata északi társához hasonlóan klasszicista arculatú maradt, nyugati frontja azonban romantikus. Csúcsíves ablakait a század második felének polgári építészetére jellemző, többször tördelt szemöldökpárkány díszíti. E gótikus konyhaépület mellett négyszögletes alaprajzú óratorony emelkedik, második szakaszán mélyített falmezőbe helyezett szellőzőnyílással, szintlezáró fogazott párkánnyal. A párkány felett csúcsíves mérműves ablak, fölötte óra és hármas ikerablak látható. A tornyot vaskos gyámokon nyugvó koronázó rész zárja le. Formája, mely egy kissé a régi, lebontott kaputoronyra emlékeztet, kápolna jelleget kölcsönöz az egész épületnek.



Park: 
A kastély mögötti park előbb francia stílusban, szigorú mértani formákkal létesült, majd a XIX. században naturalisztikus formát kapott, romantikus berkekkel és ligetekkel, kacskaringós utakkal a park fái és bokrai között.
 





A kastély mai állapotáról képek itt: http://aledakonyhaja.blogspot.ro/2014/11/richelieu-pulyka-az-erdelyi-versailles.html

2014. november 19.

Richelieu pulyka az Erdélyi Versailles romjainál

 


Richelieu pulyka
Szilvássy Karola: Kipróbált receptek szakácskönyvből


Hozzávalók: 1 pulykamell bőrrel együtt, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér,1 hagyma,3-4 cikk fokhagyma,1 füstölt sertésnyelv, 1 kisebb libamáj, 2-3 evőkanál libazsír, 1 evőkanál liszt, 2 evőkanál tejföl, 2 dl magas zselatintartamú csontlé, 5 tojás sárgája, 1 citrom, 1-2 teáskanál cukor, só, bors, szarvasgomba 


Elkészítése: A hagymákat és a zöldségeket megpucoljuk, felvágjuk és tepsibe tesszük. A pulykamellet sóval, borssal bedörzsöljük, ráhelyezzük a zöldségekre, félig feltöltjük vízzel és lassú tűzön megsütjük. Ha megsült hűlni hagyjuk, majd a mellhúst kivágjuk, úgy, hogy a külső, bőrös részén maradjon kb. 2 cm vastagságú húsréteg. A szarvasgombát beáztatjuk a csontlébe. A libamájat a zsírban, alacsony hőfokon megsütjük, majd hűlni hagyjuk. A lisztet, a tejföllel és a tojássárgával elkavarjuk, felöntjük a csontlével és vízgőz fölött tejföl sűrűségűre főzzük. Hozzáadjuk az apróra vágott citromhéjat, a cukrot, sózzuk, borsozzuk és citromlével ízesítjük, majd kihűtjük. A kivágott pulykahúst, a füstölt nyelvet, a libamájat kockákra vágjuk, hozzáadjuk a szarvasgombát és belekeverjük a mártást. A töltelékkel megtöltjük a pulykamellet, fóliába csomagoljuk, végeinél szorosan lezárjuk, hűtőbe tesszük. Hidegen szeleteljük. 






Ízekben mentett történelem az Erdélyi Versailles romjainál




Gyerekkorom egyik kedves színhelye az erdélyi Versailles-ként emlegetett bonchidai kastély, amelyet a XV. század végén Bánffy György idejében kezdtek el építeni, majd a XVIII. században Bánffy Dénes, Kolozs megye főispánja alakíttatta át barokk stílusba és tette Erdély egyik legbecsesebb építményévé. Utolsó tulajdonosa gróf Bánffy Miklós író, aki a család bonchidai birtokán nevelkedett. A kastélyt 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták, majd a kommunizmus idején hagyták tönkremenni.

Gyerekként ebben a lerombolódott állapotában ismerhettem meg. Az istállót és a melléképületek tetejét díszítő görög mitológia figuráknak már csak a maradványait láthattam, majd az évek folyamán ezek is teljesen eltűntek. Bár félve, de sokszor bemerészkedtünk a beomlott tetejű istállóba, hogy megnézzük a még megmaradt kagyló alakú itatómedencéket meg a főépületben hajdanán sakkfigurákkal díszített lépcsőt, amely már annyira be volt omolva, hogy nem tudtunk felmenni rajta. Ide képzeltem azt a rég mesébe illő világot, amelyről a nagyszüleim sokszor meséltek. Csak jóval később könyvekben kutatva sikerült a fájdalmas jelent az elmúlt tényekkel összekapcsolnom. Bíró József művészettörténész 1934-ben így írt a berendezésről: "A szebbnél szebb bútorokkal berendezett szobák között a Mária Terézia-szalon kék és sárga színeivel válik ki, meg az arcképcsarnokos biliárd-szoba és a kerek bástya könyvtárszobája…, a lépcsőházban álló páncélok és a legérdekesebb erdélyi különlegesség, a GBG betűkkel ellátott sakk-készlet... A nagy teremben sakkozott ezekkel Bánffy György Erdély gubernátora, miközben a lakájok ide-oda cipelték a nem éppen könnyű bábukat." 


Gróf Bánffy Miklos Kolozsváron született,  a család Bonchidai birtokán nevelkedett, majd tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. A politikai pályát, amelyre családja biztatta, soha nem érezte magáénak, ezért 1926-ban végérvényesen hazaköltözött a Bonchidai kastélyba, ahol az írásnak szentelte életét. Anakronisztíkus életet élt, a kastélyba soha nem akarta bevezetni a villanyt, gyertyafénynél írt hatalmas könyvtárában, a vendégeket este barokk ízlésű libériába öltözött inasok fáklyavilág mellett vezették a vendégszobákba. 

Bánffy Miklos kevés figyelmet fordított az evés örömeinek leírására. Egyik könyvében egy uzsonnáról számol be  részletesebben, ahol tömérdek hideg húsok, frissen köpült vaj, lépes- és csurgatott méz, birsalmasajt, háromféle liktárium, sós és édes sütemények, fánkok, csöröge, vajas és tepertős pogácsák, tea és tejeskávé voltak felszolgálva. 
Az Erdélyi trilógia regényében, egy erdélyi kastély ebédjét írja le: '' Az emeleti nagy teremben, mely kettészelte az egész épületet, óriási asztal volt terítve. Vagy negyvenen ültek körülötte..Behozták az első fogást az inasok. Főtt csuka...Miután az első fogás után némi csörömpöléssel kicserélték a tányérokat, beérkezett a második, az Erdélyi lakomák fénypontja, a hideg Richelieu-pulyka. Óriási szügyű domborúkét madár: dübbeszkedő mellük mindenféle kitűnő aprólékot rejtett, valósággal kincseit a legjobb falatoknak. ..Miután a fagylaltot és a hatalmas tortákat körülhordták...a társaság fölkelt és kivonult az ebédlőből.  
Szintén ebben a könyvben leírja, hogy éjszakai bálozás közben hideg büfé volt: "pisztráng és császármadár tálak, és egy hosszú őzhát...Házisonkák, és ami a fő, fölséges nyúl, meg gyöngytyúkpástétomok...termetes torták, kompót, sütemények, mindenféle édesség".
A Richelieu-pulyka receptjét megtaláltam a Marosi Ildikó szerkesztette, Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kipróbált receptek szakácskönyvében. Karola, Bánffy Miklós múzsája volt, az Erdélyi Trilógia főhősnőjét Milóth Adriennet is róla mintázta s bár az író az apja ellenállása miatt nem vehette feleségül, élete végéig közeli barátságban maradtak. 
Valószínűnek tartom, hogy Karola a Bánffy által említett Richeileu pulyka receptjét jegyezte le a szakácskönyvében.




Megjelent a Boszorkánykonyha 4. számában 



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...